Ügyvédi  titoktartás   

Az ügyvéd titoktartási kötelezettsége az ügyvéd-ügyfél kapcsolat egyik legfontosabb része. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény sem tartalmazza teljes körűen, hogy pontosan mi tartozik a titoktartási kötelezettség körébe, csak arról rendelkezik, hogy az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Az ügyvédi titokkör elemeinek taxatív felsorolása a gyakorlatban lehetetlen, hiszen az egyaránt felölelheti a megbízó személyes adatait, üzleti titkait (üzleti kapcsolatait, vállalkozása jövedelmi viszonyait, pénzügyi helyzetét), nem ritkán a bank-, vagy adótitok körébe tartozó adatokat (pénzforgalmi mozgások, bankszámla követelések, az adó-, és járulékfizetés vagy bevallási kötelezettség adatai), családjogi és személyállapottal kapcsolatos ügyekben az ügyfél – adott esetben az ellenérdekű fél – családi kapcsolataira, egészségi állapotára vonatkozó  tényeket. Az ügyvéd titoktartási kötelezettség tehát kiterjed minden olyan intézkedésre, amely arra szükséges, hogy a tudomására jutott adat illetéktelen harmadik személy általi megismerését kizárja.

Fontos hangsúlyozni az ügyvédi titoktartási kötelezettség az első ügyvéd-ügyfél kapcsolat létrejöttével keletkezik. Az ügyvéd a rábízott titkot azután is köteles megőrizni, hogy megbízását teljesítette, vagy a megbízási szerződés akár az ügyfél, akár az ügyvéd részéről felmondásra került.

Az ügyvéd számára a titoktartási kötelezettség alól kizárólag a titokgazda, vagyis a megbízó, annak jogutódja, vagy a megbízó törvényes képviselője adhat felmentést.
Az ügyvédi titoktartási kötelezettség nem csak az ügyvédet személyesen terheli, hanem kiterjed az ügyvéd, ügyvédi iroda alkalmazottaira (ügyvédjelöltek, ügyviteli alkalmazottakra) is.

Az ügyvédet a szakmai szervezettel szembeni etikai felelősségen túl anyagi és büntetőjogi felelősség is terheli. Ez azt jelenti, hogy a titoktartási kötelezettségét megszegő ügyvédtől a polgári jog általános szabályai szerint vagyoni és nem vagyoni kártérítés követelhető. Az ügyvéd felelősségének harmadik eleme a büntetőjogi felelősség.

A titoksértő ügyvéddel szemben az illetékes ügyvédi kamaránál fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A kamara fegyelmi tanácsa, ha az ügyvéd felelősségét megállapítja vele szemben fegyelmi büntetést alkalmaz, ami lehet pénzbüntetés, de súlyosabb esetben a kamarából való kizárás is.